Rengeteg olyan helyzet van az életben, amikor motiválnunk kell az embereket, hogy végül megcsináljanak valamit, amit akarunk. Sajnos annak ellenére, hogy milyen gyakran fordul elő ilyen helyzet az életünkben, nem igazán tudjuk meggyőzni az embereket arról, amit akarunk. Ez pedig főleg abból ered, mert nem tudunk megfelelően figyelni a másikra.

Azt szeretnénk, hogy az emberek hallgassanak ránk, és hogy legyenek nyitottak arra, amit mondunk. Mivel azonban gyakran saját magunkkal vagyunk elfoglalva, ezért nem tudunk úgy kommunikálni az emberekkel, ahogyan valójában szeretnénk. Ebben segít Mark Goulston “Hallgass meg másokat” című könyve, ami alapján ez a cikk is megszületett


1. Mások meghallgatása fontos, hogy minket is meghallgassanak. Így fejlődünk a kommunikációban.

Állj meg egy percre, és gondolj bele, hogy milyen napi beszélgetéseid vannak általában. Ha úgy gondolod, hogy ezek racionális viták szoktak lenni inkább, az gyakran nem túl produktív.

Valójában, ha vitával vagy nyomással akarsz valakit meggyőzni valamiről, az általában ellenállást szül a másikban. Ez különösen igaz, ha a másik ember stresszes vagy éppen gondterhelt. Sokszor az emberek nem tanácsért vagy oktatásért mennek hozzád, hanem csak szeretnék, ha valaki meghallgatná őket.

Ha azt szeretnéd, hogy az emberek figyeljenek rád, neked kell előbb meghallgatnod őket.

2. Pozitív érzésekkel tölt el minket, ha ugyanolyan érzések tükröződnek ránk vissza.

Folyamatosan tükrözzük a körülöttünk levő emberek érzéseit és érzelmeit azzal, ahogyan viszonyulunk hozzájuk.

Érdekes módon ez az agyunkban be van programozva. Tükör neuronoknak nevezett agyi sejtek segítenek minket abban, hogy más emberek érzelmeit érzékeljük. Ezt már valószínűleg te is tapasztaltad, ha mondjuk egy síró ember jelenlétében te is sírni kezdtél, vagy neked is elkezdett fájni az ujjad, amikor az irodában a munkatársad megvágta a kezét az ollóval.

Sok kutató szerint ezek a neuronok az emberi empátia alapjai. V.S. Ramachadran kutató empátia neuronoknak is nevezte őket, pont azért, mert közelebb hozzák az embereket egymáshoz.

A tükör neuronok felelősek továbbá azért is, hogy folyamatosan próbálunk megfelelni a körülöttünk levők elvárásainak és igényeinek.

Tanulmányok kimutatták, hogy ha tükrözünk másokat, de ők nem tükröznek minket vissza, akkor a tükör neutronjaink deficitbe kerülnek és ekkor magányosnak érezzük magunkat.

3. A hallgatással az agyunk racionális – nem emocionális részét aktiváljuk.

Volt már hogy úgy érezted, magaddal vitatkozol? Mintha a tudatod két részre vált volna? Az agyunk igazából 3 különböző gondolkodású részből áll, és mindhárom rész máshogyan érzékeli a világot.

A “hüllő” rész a legprimitívebb és az azonnali reakcióinkért felel. Ez a rész nem analizál, nem vizsgál meg semmit, csak cselekszik. Vagy éppen nem cselekszik. Szintén ez az agyi rész felelős azért, hogyha lefagyunk és semmit nem tudunk csinálni.

A következő rész az “emlős” rész, amely egy kicsit már fejlettebb, mint az előző. Ez a rész felelős az érzelmekért, mint például a belső drámáidért is. Nagyon erős érzelmek keletkezhetnek itt, harag, irigység, szerelem, szomorúság vagy élvezet.

Végül pedig a harmadik, a racionális rész következik. Ez a rész elemzi az előző két részből gyűjtött adatokat valamint érzéseket, és ezek alapján hoz  logikus döntéseket.

Ezek alapján reagálsz a világra, és a körülötted levő emberek is. Ha tehát azt szeretnéd, hogy a beszélgetőpartnered fogékony legyen arra, amit mondasz, akkor a megfelelő agyi részét kell aktiválnod.

4. Beszélgetés közben a partnered és te is az agyatok racionális részét használjátok.

Ha azt szeretnéd, hogy az emberek hallgassanak rád, először a saját érzelmeidet kell kontrollálnod. Olyan érzelmek, mint a félelem vagy a harag elvakítanak, így nem tudsz racionálisan gondolkodni, ezáltal beszélni sem.

Fenyegető helyzetekben az agyunk racionális része kikapcsol és átadja az irányítást az amygdala által irányított érzelmes agyi résznek. A fenyegetettség érzése esetén az ösztönös oldalunk is átveheti az irányítást.

Ha azonban hangosan hangot adsz a félelmeidnek, akkor esélyt adsz magadnak, hogy lenyugodj és megoldást keress. Kutatások kimutatták, hogy ha már megnevezed a félelmed, az is segít lenyugtatni az amygdalát, így pedig az agyunk racionális része vissza tudja venni az irányítást.

Ennek tudatában másoknak is add meg az esélyt, hogy elmondhassák félelmeiket, mivel ezután sokkal tisztább fejjel és racionálisan tudnak beszélni veled.

5. A sebezhetőség kimutatása erőt ad – másoknak pedig lehetőséget, hogy meghallgassanak.

A jó kommunikáció egyik legnehezebb része, a sebezhetőség elfogadása. Pedig a sebezhetőséged valójában egy eszköz: ha kimutatod, akkor esélyt adsz arra, hogy más emberekhez kapcsolódni tudj.

Ahogyan már beszéltünk róla, a tükrözésnek nagy szerepe van a társas kapcsolatainkban. De az emberek csak azt tudják tükrözni, amit mutatunk nekik, ha elrejted az érzéseid, akkor nem is fognak megérteni.

Mondjuk ideges vagy egy prezentáció előtt, de közben szégyelled is ezt az idegességet. A kollégád egy érzéketlen megjegyzést tesz, te pedig haraggal válaszolsz. Mivel a haragod mutatod, valószínűleg ezt is fogod visszakapni.

Ha azonban kimutatod a tényleges érzelmeid, az idegességed, akkor a kollégád valószínűleg inkább együtt érzően viselkedik és segít, hogy megnyugodj.

6. Ha kimutatod az együttérzésed, a másik fél nyugodtabb lesz és szívesebben beszélget veled.

A legtöbb ember magáról szeret a legjobban beszélni. Ezt pedig ki tudod használni, ha azt szeretnéd, hogy megnyíljanak neked az emberek.

Éppen ezért kérdezz inkább egy beszélgetésben, ha erős kapcsolatot szeretnél kialakítani. Ezt úgy tudod elérni, hogy felteszel egy kérdést, és utána a válasz alapján is új kérdést fogalmazol meg.

Ha kérdéseket teszel fel, azzal kifejezed érdeklődésed. Ha valós érdeklődést mutatsz a másik iránt, azzal értékesnek érezheti magát és jobban megnyílik a beszélgetésben, mélyebb témákról is hajlandó beszélni.

7. A legjobb módja, hogy a beszélgetőtársunk értékesnek érezze magát, ha empatikusak vagyunk vele.

Az empátia sokszor ösztönös, azonban nem mindig. A következő lépések segítségével minden szituációban empatikus lehetsz.

Vegyük például a harag érzését. Ha a beszélgetőtársad haragos, mondhatod neki, hogy: „Próbálom megfejteni az érzéseid és úgy érzem haragszol valakire. Igazam van? Ha nem, akkor mit érzel igazán?”

Utána tovább kérdezhetsz, hogy mennyire haragszik? Valószínűleg érzelmileg töltött választ fogsz kapni. De mindig tudd, hogy ez nem rólad szól, így ne légy védekező.

Következőnek kérdezd meg, miért haragszik az illető. Utána pedig, hogy mit tehetsz, vagy mi kéne történjen ahhoz, hogy jobban érezze magát.

Ezzel az empátia kimutatásával a beszélgetőtársad megértve érzi majd magát és megbízik benned.

Ha tetszett ez a cikk, akkor nézd meg Mark Goulston további leckéit a hatékony kommunikációért a Könyv.Club zárt oldalán:

Pin It on Pinterest